Több évnyi szünet után a Corvinos diákok végre ismét látogatást tesznek a ködös Albionban. Idén elsősorban Londonra koncentrálunk. Meglátogatjuk az olimpia helyszíneit, bevesszük a Towert, kipróbáljuk, milyen az, amikor egyik lábunk keleten, a másik nyugaton van Greenwich-ben és végigböngésszük a piacot Covent Gardenben. Nem feledkezünk el a mókusok és kacsák etetéséről a gyönyörű parkokban.  Természetesen nem maradhatnak ki a világhírű múzeumok sem. Ha mindezzel megbirkóztunk, a London Eye tetejéről madártávlatból szemezgetünk London további szépségei közül.

Programunkban szerepel az egyik legismertebb gyöngyszem, Canterbury és egy másik nagyon kedves kisváros, Rochester is.

Persze mindez nekünk nem elég. Hazafelé egy ígéretes napot töltünk Párizsban, a szerelmesek városában; andalgunk egy kicsit a Szajna partján, megnézzük a Notre Dame-ot és kipróbáljuk a hangulatos teraszokat.

Reméljük, az őszi időjárás nem tréfál meg minket és nagyon kellemes napokat fogunk együtt eltölteni. Ígérem, hogy élményeinkből fényképes/videós élménybeszámolót tartunk, hátha másnak is megjön a kedve egy hasonló kiránduláshoz.

Kasné Havas Erika

szervező

A Corvin Mátyás Gimnázium nem igazán szokott gólyatábort szervezni, de szerencsére a mi osztályfőnökünk szervezett.

Négy napot töltöttünk el Balatonakaliban. Az osztályból nagyon sokan eljöttek, hamar összemelegedtünk. A tábor alatt sok programon vettünk részt, ami jól összehozta az osztályt. Köztük sok csapatépítő program, múzeum látogatás és a kedvencünk a balatoni fürdőzés.
Reméljük, hogy még sok kiránduláson fogunk részt venni.

Janicsek Dóra

[nggallery id=16]

A szalagavató bál, mint minden évben, idén is lezajlott 2012. december 8-án.
Az este hangulata most is fantasztikus volt, végzőseink ismét elkápráztattak minket és hozzátartozóikat.
Az ünnepséget egy irodalmi műsorral nyitottuk meg, melyet a végzőseink felvonulása követett. Ezek után, idén először a csodálatos Silver Girls, a tanáraink által létrehozott lenyűgöző tánccsapat következett, mely óriási sikert aratott mind a diákok, mind a vendégek körében. Ezt követte a szalagtűzés, mely az egyik legmeghatóbb pontja az estének. Végzőseinkre osztályfőnökeik rátűzték a szalagot, ez a felnőtté avatás szimbóluma. Majd csodás osztálytáncukkal elkápráztatták a nézőközönséget. Minden osztály színvonalas produkciót adott elő. Az est fénypontjaként következett a fényűző keringő. Idén 54 pár bűvölte el a közönséget táncával. A lányok csodás ruhában, a fiúk szokatlanul elegánsan siklottak a táncparketten.
Gratulálunk végzőseinknek! Sikeres érettségi vizsgát kívánunk.

[nggallery id=36]

A Budapest Főváros XVI. ker. Önkormányzatának Környezetvédelmi Bizottsága 2009. október 1-jén tartotta meg a természetismereti versenyt. Iskolánk csapatát Takács Ágnes, a 13. c-ből, Gyarmati Renátó, Hőgenwarth Zsófia, Magyar Veronika és Szalai Eszter a 11. c-ből képviselte. Felkészítő tanár: Pacskó Irén. A verseny a Csömöri-tónál zajlott. Összesen hat állomás volt. A feladatok sokfélék voltak, például: ehető és mérgező gombákat, madarakat, növényeket,
emlősöket kellett felismerni, és tudni kellett melyik nemzeti parknak mi a jelképe. A feladatokat csapatunk eredményesen oldotta meg. Egy-két állomáson még plusz pontot is kaptunk. A verseny eredményét a pol-gármester ismertette. Összesen három korcsoport volt: általános iskola alsó, általános iskola felső tagozata és középiskola. Köszönhetően a jó és összehangolt csapatmunkának fölényes győzelmet arattunk és 1. he-lyezettek lettünk.

Magyar Veronika 11.c

A Csapody Vera Természetvédelmi Tanulmányi Versenyen 2009. október 2-án voltunk, amelyet az Arany János Gimnáziumban és a Sas-hegyi tanösvényen tartottak. A csapatunk tagjai: Takács Ágnes, a 13. c-ből, Gyarmati Renátó, Hőgenwarth Zsófia, Magyar Veronika és Szalai Eszter a 11. c-ből. Felkészítő tanár: Pacskó Irén.
A versenyre 41 csapat érkezett, de ebből csak az első 10 juthatott tovább. A verseny szervezői kettéosztották a csapatokat: az első 21 a Sas-hegyre ment, a többi a gimnáziumban versenyzett, majd cseréltünk. Mi a Sas-hegyre mentünk először. A feladatok között szerepelt többek között: bőr,-és levélfelismerés, kőzetek és termések felismerése. Másfél óra múlva pedig a gimnáziumban

kellett kitölteni egy tesztet Csapody Vera életéről. Fel kellett ismerni növényeket és állatokat képről, majd madarakat hangjuk alapján is. Aztán kihirdették az elődöntő eredményét: csapatunkkal a 9. helyezést értük el, így továbbjutottunk a Föld napján tartandó döntőbe! Hurrá!

Tavaly első ízben rendezett iskolánk a XVI. kerületi középiskolák csapatainak részvételével kerületi történelmi vetélkedőt. Folytatva a hagyományt, idén az 1848/49-es események 160. évfordulója adta a verseny témáját. Az első forduló feladatlapját 11 négyfős csapat oldotta meg, s küldte be. Közülük került ki a döntő 6 résztvevője.

2009. április 22-én vette kezdetét a történelmi csata, amelyben a 6 csapat küzdött a győzelemért. A hadszíntér iskolánk könyvtára volt, ahol a 16. kerület középiskoláinak tanulói álltak ki egymással szemben. A próbatétel az 1848/49-es forradalomról és szabadságharc eseményeiről, személyiségeiről való ismeret.

A zsűriben helyet foglalt Rácz Árpád (a Rubicon történelmi folyóirat főszerkesztője) és az iskolák parancsnokai, vagyis a felkészítő tanárok. A haditerv ismertetője, a dandár tábornok, Boros Tamás tanár úr volt. Ezután a csapatok között megkezdődött a küzdelem.

Az erőviszonyok kiegyenlítettek voltak, fej fej mellett haladva törtek előre a csapatok, a győzelmet végül a Corvin 2 csapatának küzdői szerezték meg.

A kiegyezés során mindenki megkapta méltó jutalmát, melyet a zsűri elnöke adott át a résztvevő katonáknak, alias tanulóknak.

Köszönet az esemény támogatójának, a Rubicon szerkesztőségének a könyvjutalmakért!

Jövőre is várjuk a kerület minden középiskolájának vállalkozó kedvű csapatait!

2009. április 7-én élhettük át először a corvinos szavalóverseny izgalmait. Már korábban választottunk kedves, hozzánk illő verset az előre megadott korszakból, vagyis napjaink költészetéből. Nagy szorgalommal és lelkesedéssel készültünk.

Elérkezett a várva várt délután. Nemcsak a zsűri, hanem a közönség jelenléte is fokozta izgalmunkat. Ezt a feszültséget Mándoki tanár úr megzenésített versek éneklésével és gitározással oldotta.

A tanárok biztató tekintettel néztek ránk, miközben egymás után szavaltunk (összesen tizenheten). Miután mindenki elmondta a versét, a zsűritagok elvonultak döntést hozni. Ki fog nyerni, kik lesznek helyezettek? Ez a kérdés foglalkoztatott bennünket, de már egyre felszabadultabban majszoltuk ajándékba kapott csokinkat és hallgattuk a zenét.

Az első hat helyezett könyvjutalomban is részesült, dicsérő oklevelet mindenki kapott.

Mi nagyon jól éreztük magunkat, örültünk, hogy sikerült legyőzni félelmünket. Úgy gondoljuk, hogy igen színvonalas versenyen vehettünk részt. Jövünk jövőre is!

Örömmel írok róla, hogy az 1932-ben nyílt, a ?méltóságos urak? ideje óta fennálló, nagyhírű Corvin Mátyás Gimnázium és SZKI. nevét sikerült ismét egy kicsit öregbíteni. Nem nagyon. No, de azért talán egy kicsit mégis?
Az a megtiszteltetés ért, hogy iskolánkat én, Nagy Szebasztian képviselhettem az MFPI által szervezett német nyelvi szavalóverseny budapesti döntőjén. A megmérettetésre 2009. február 18.-án került sor a Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet épületében, a Vass utcában. Az én kategóriámban kb. 14-15 ember mérte össze erejét, ha jól emlékszem. A verseny egyébként rendkívül nyugodt, és kultúrált hangulatban folyt le. Felkészítő tanárom, Hajdúné Gyurkovics Zsuzsanna is elkísért, akinek segítsége, törhetetlen nyugodtsága, és mindent elsöprő humora segített abban, hogy olyan magabiztosan, nyugodtan mondhassam a verset, hogy esélyem legyen helyezésre. Meglepetésként szolgált, hogy Busa Istvánné is megjelent a versenyen, akinek szintén köszönettel tartozom bíztatásáért, tanácsaiért. A kortárs, német költők verseit megpróbáltam legjobb tudásom szerint elszavalni, majd apró szereplésemet azzal próbáltam vidámabbá tenni, hogy sarkam összecsapásával búcsúztam, ahogy az a régi-régi ?Kabos- és Páger-filmekben? volt szokás. Ez némi derültséget keltett, de bízom benne, hogy nem emiatt értem el a második helyezést.

Mint említettem, szereplésem a döntő második helyezésére volt elég, melyet örömmel fogadtam, ámbár jövőre az első helyet célzom meg, ha lesz rá ismét alkalmam. Örömmel tölt el, hogy iskolánkban sokan gratuláltak, és az is, hogy talán egy kicsit hozzá tehettem a Corvin hírnevéhez. Remélem, hogy máskor is lesz alkalmam hasonló megmérettetéseken részt venni.

Nagy Szebasztian
2009. február 25.

Élménybeszámoló

Amikor az ember egy új, idegen közösségbe kerül, mindig fél egy kicsit, hiszen nem tudja mi vár rá.

Mi is ilyen gondolatokkal indultunk a vasútállomásra azon a nyár végi reggelen, vagyis a gólyatábor első napján. Mindenki csendben nézett végig osztályának új tagjain, és csak remélni tudtuk, hogy jól kijövünk majd egymással. A vonathoz érve már kialakult egy-két csapat, akik rögtön egymás közelében foglaltak helyet a kocsiban, és már csak a nevetéstől volt hangos a vagon.

A törökmezői elágazásnál szálltunk le a buszról, innen Edit néni fuvarozta a cuccunkat a turistaházig, mi pedig gyalog tettük meg az utat. Akkor még nem is sejtettük, hogy ez a tevékenység fogja meghatározni az ittlétünket?

A táborba érkezést követően rossz hírt is kaptunk: nem azt a szállást kapjuk, melyet lefoglaltunk, így az egész osztályt egy kis vadászházba irányították, ahol pótágyaktól és csomagoktól zsúfolva kellett elférnie 24 gyereknek és 3 felnőttnek. De mint kiderült: sok jó ember kis helyen is elfér! Elég hamar elrendeződtünk, kipakoltunk és indultunk is az első túrára, az erdőbe. Péter bá? növény-, és állattani ismeretekkel bővítette a tudásunkat. A ?séta? vége felé máris mindenki megtapasztalta, hogy milyen a másik a legrosszabb állapotában. Mindannyian izzadtan, fáradtan értünk vissza a szállásra, és semmi kedvünk nem volt bármit is csinálni. Ennek ellenére a vacsora utáni csapatépítő játékokat már vidáman játszottuk: megtanultuk egymás nevét, Péter bá? gitárkíséretével még énektudásunkat is bemutattuk.

Másnap ? a lódarázsveszély miatt jókora kerülővel ? Zebegénybe túráztunk, megnéztük a hajókiállítást. Mindenki ?érdeklődve? figyelte az idegenvezető unalmasra sikeredett előadását. Vissza a szállás felé megálltunk rétest enni, ami láthatólag mindenkinek nagyon ízlett. Este ismét vetélkedtünk és a tábortűz mellett ?fantasztikusan? énekeltünk.

Nem volt olyan nap, amikor ne túráztunk volna valamerre, de azt hiszem, ki lehet mondani, egész jól bírtuk. Az utolsó előtti napra egész napos túra volt tervezve, amelynek keretein belül Visegrádra mentünk, szabadon bejártuk a Fellegvárat, és hogy még egy kis szórakozást belevigyünk a napba, elmentünk bobozni. Mindenki megrohamozta a bejáratot, és már száguldoztunk is. Ez volt az a program, ami kivétel nélkül mindenkinek tetszett (a sok gyalogláshoz nem voltunk hozzászokva, de Péter bácsit megismerve úgy gondolom, lesz alkalmunk bőven). Minden kör végén a kijáratnál található kijelzőhöz futottunk, és a nevetéstől fetrengve néztük a nagy képernyőn a képeket, melyeket bobozás alatt készített egy automata gép. A körök végén a legtöbben jégkásával hűtötték magukat, és padoknál ülve nevettünk.

A nap végén fáradtan érkeztünk haza, a vadászházba, de mivel ez volt az utolsó esténk, mindenki ki akarta használni. A tanárok megengedték, hogy tovább maradhassunk fent, és majdnem mindenki sokáig virrasztott.

Utolsó nap ezért aztán nehezen ment a felkelés. Szerencsére nem mentünk sehova, mindenki pakolt, és az utolsó osztályépítő vetélkedők (Japán foci, kötélhúzás, rajzverseny, kígyó) is lezajlottak.

Lényegében egész jól összeállt a csapat ezalatt a 4 nap alatt, és reméljük, hogy az elkövetkezendő 4 évben ez így is marad!

Prohászka Nikolett és Thurzay Gábor

Bp. 2012. 09.09.

[nggallery id=10]

A Corvin legújabb gólyái, avagy hogyan válhat valaki Mátyás király apródjává?
Az izgalmakkal és nevetéssel teli gólyanapot minden évben a tízedik évfolyam szervezi meg. Sokat hallottunk arról, hogy ezt a programot mindig nagyon jó megszervezni, de most végre a saját bőrünkön tapasztalhattuk meg. Nem csalódtunk. Tényleg nagyon sokat nevettünk, mindemellett természetesen sokat agyaltunk a feladatok kitalálásán.
Idén a gólyák azt a feladatot kapták, hogy egy tehetségkutató show műsor mintájára elő kellett adniuk egy kis műsort. Plusz még, hogy meg tudjuk különböztetni az osztályokat, mind a 4 osztálynak más-más mintázatú ruhába kellett megjelennie. Volt kockás, pöttyös, csíkos és virágos. Ezt a feladatot nagyon jól teljesítették. Ezek után jött a vetélkedő része a programnak. Itt a 10. évfolyamosok osztályonként 5-5 feladatot találtak ki. Próbáltunk minél viccesebb feladatokat kiagyalni, de természetesen nem vittük túlzásba. A feladatok közé csempésztünk némi művészetet is. Ezt úgy oldottuk meg, hogy verseket írattunk velük..
Miután a vetélkedő része lement a programnak, következett a gólyabál, ahol az osztályok bemutathatták, hogy az általunk adott feladatot hogyan tudták kivitelezni.
Ezeken az előadásokon is nagyon sokat nevettünk, miközben felfedeztük a tehetségeket. Voltak, akik a hangszereken zenéltek kiválóan, volt, aki már oktathatna táncot, annyira jól tudja, és volt egy énekes palántánk is, akinek a hangja már most nagyon jó. Megvan benne az X. És persze a ma modern gangnam style sem maradhatott ki az előadásokból.
Nagyon jól szórakozott a közönség és a zsűritagok is, de az előadó osztály is nagyon élvezte, amit éppen akkor csinált.
A zsűritagok nehéz döntés előtt álltak, mivel mind a négy osztály ötletesen oldotta meg a feladatokat. De sajnos, csak egy maradhat bent a végén. Az eredményhirdetésre november 6-án, az apródavatáson került sor. A zsűri véleménye alapján a 9.b osztály bizonyult a legkreatívabbnak. Utánuk következtek a 9.c-ek majd fej-fej mellett haladva a 9.d és a 9.a-sok következtek. Jutalmuk nagyon ?édes? volt. Ugyanis nemcsak oklevelet, hanem mellé egy szép nagy tortát kapott mind a 4 osztály.
Mindenki nagyon jól szórakozott még a feladatok megoldása alatt is, miközben koncentrálni kellett, még akkor is sok nevetést hallottunk., ami arra mert minket következtetni, hogy a gólyák is nagyon jól szórakoztak.
Örülünk, hogy sikerült egy emlékezetes napot szerveznünk a gólyáknak!

Csóti Borbála és Nacsa Panna
10.c

[nggallery id=29]

Október 18-án, csütörtökön délután ismét szokatlan látványosságban lehetett része a könyvtárba látogatóknak.Azaz...
Tulajdonképpen az utóbbi években már nem is ér senkit váratlanul, ha egy-egy kimonóba öltözött lányba, esetleg fiúba botlik a Corvinban. Kimura Makiko tanárnő és két Magyarországon élő japán vendége ismét bemutatta, milyen szép ez a hagyományos japán viselet. Filei Kitti, Hőhn Árnika és Rippel Ádám 11. c osztályos tanulók úgy festettek a ruhákban, mintha maguk is csak látogatóba érkeztek volna hozzánk - egyenesen a távol-keleti országból. Hát még mikor meg szólaltak! Japán nyelvű bemutatkozásaik mellett Makiko tanárnő tájékoztató szövegét is ők fordították magyarra a kilencedikes hallgatóságnak.
A színpompás viseletek megtekintése után egy igazi kuriózummal is gazdagodhattak a délután résztvevői. Kitti, Árnika és Ádám japán betűjegyekkel is leírták mindenkinek a nevét.
Köszönet Kimura Makiko tanárnőnek, vendégeinek és a három szereplőnek!

[nggallery id=25]

Megalakult a Varjú Vilmos Olimpiai Baráti Kör ifjúsági tagozata a Corvinban.
Részletek itt olvashatók.


[hr]
[nggallery id=19]

November 8.-án, csütörtökön, lehetőségünk volt elmenni az Erzsébetligeti színházba, ahol két olimpikon beszélgetett egy újságíróval, és mi nézők is bekapcsolódhattunk ebbe a beszélgetésbe, kérdések feltevésével.
Izgatottan vártuk már a sportolókat. Amíg megérkeztek megtudtunk, hogy a nézők között is vannak sportolók, érmet szerzett olimpikonok, köztünk vívó is. Mivel a meghívottak késtek, Takács Ferenccel, mindkettejük edzőjével kezdődött a beszélgetés, többek között a birkózásról, valamint a sportolók életútjáról.
Nem sokkal azután, tíz perc késés után meg is érkezett a két profi birkózó: Módos Péter és Lőrincz Tamás. A fiúk elmesélték, hogy hogyan kerültek ki az idei olimpiára, Londonba, ahonnan mindketten éremmel tértek haza. Azután pedig a birkózásról, mint sportról beszéltek. Bevallom, én nem vagyok rajongója ennek a sportnak, de néhány dolog még az én érdeklődésemet is felkeltette.
Ugyanakkor ehhez is, mint minden más sporthoz, hatalmas akaraterő és kitartás kell. Hiszen ha valakinek leszakad a bicepsze, vagy eltörnek a bordái, és ezek után is folytatja azt, amit elkezdett, ráadásul érmet is szerez, akkor az az ember minden tiszteletet megérdemel.
Mindent összevetve, remekül éreztük magunkat, sokat tanulhattunk ezektől az emberektől. Reméljük, hogy lesz még lehetőségünk sikeres sportolókkal találkozni itt, a kerületben.

[nggallery id=31]

Az RTL Klub ismert műsorának felvétele zajlott iskolánkban.

Ide kattintva megtekinthető a teljes műsor.

[nggallery id=27]

Harmadik osztálykirándulásunkon Vácon jártunk, ahol nagyon jól éreztük magunkat. Megnéztük Vác legfontosabb látványosságait, mint például a helyi múmiákat, a dómot, a Duna-partot, na meg a bormúzeumot. Persze mindenhol a megfelelő színvonalat tartva, illetve néha még picit fölé is mentünk? Az odaút és a visszaút hangulata is kiváló rá- illetve visszahangoló hatású volt.

Nagyon jó volt végre osztályostul kimozdulni a Corvin négy fala közül, nem mintha olyan rossz iskola lenne, de azért jóból is megárt a sok!

A képek megtekintéséhez kattints ide.

Előadás a japán játékokról

Április 15-én a 13. A osztályban Makiko Kimura és osztályunk négy tanulója tartott előadást a japán játékokról, és azok eredetéről, ezzel kicsit közelebb hozva a többiekhez a japán kultúrát.

Az előadáson szó esett a kártyajátékokról is, de a táblajátékokon volt a hangsúly, főleg az egyre népszerűbb GÓ-n, mely köré már magyar szövetség is szerveződött, és a szövetség tagjai Makiko tanárnőnek köszönhetően a japán tanórák keretében többször is jártak iskolánkban. Mivel a játékhoz elegendő egy tábla, és két különböző színű toll, így az előadók egy gyors szabály-magyarázat után játszmára invitálták az osztály többi részét, így interaktív formában folytatódott az előadás. A tanulók gyorsan rádöbbentek, hogy bármennyire is primitívnek tűnik a játék, bizony nehéz és komoly gondolkodást igényel.

Az óra vége felé a játékok témájától kicsit eltérve, az öltözködés kultúrájával is megismerkedhettünk. Makiko tanárnő megmutatta a Kimono-t, és egyik osztálytársnőnk be is öltözött.

Sajnos a 45 perc hamar eltelt, mindenki szívesen élvezte volna tovább ezt az érdekes órát.

Sutta Dávid 13.A

Ilyen még nem volt!
Japán kultúra
Iskolánkban már 2007. szeptembertől szakkör keretében ismerkedhetünk a japán
kultúrával, a japán emberekkel és a japán szokásokkal.
Megtudhatjuk, hogyan élnek a japánok, hogyan öltözködnek és mit esznek. Kérdéseket
tehetünk fel, melyekre igazán kompetens választ kapunk.



...és egy kedves levél a messzi távolból 2007 nyarán:
Jó napot kívánok!

This is the first Hungarian language I learned.  Your language is different from English and much more different from Japanese.  I want to learn Hungarian language while I stay in your country.  It seems to be difficult for me, but I will try!  Just as I try to learn your language, I would like you to study Japanese as hard as you can.  I will be very happy to help you with Japanese.

I am Makiko Kimura, a Japanese.  By means of the direct contact with different cultural background, I hope you will understand and accept what is different from your way of thinking, manners and customs.  I am going to take advantage of this opportunity and so will you, too.  I am looking forward to seeing you in September !!

Azóta már megismertük Makiko Kimurát. Több órát töltöttünk együtt. Ha többre is kíváncsi vagy, kattints a virágra!

Ha tudni szeretnéd, mi volt 2010. április 15-én a kis batyuban, kattints rá!