Izgalommal vártam a szeptember 21-ei első gimnáziumi osztálykirándulást. Ekkor még csak pár lányt ismertem meg a közösségből és kíváncsi voltam ,milyenek lehetnek a többiek. Tetszett, hogy a helyszínt mi választhattuk meg. Örültem,hogy az általam jól ismert Budai-hegységre szavaztak a többiek is.
Már korán reggel lázasan készülődtem, hogy időben az Örs vezér térre érkezzek, ahol sok osztálytársammal találkoztam. Innen együtt indultunk a Szél Kálmán térre a megbeszélt gyülekező helyszínére. Mikor mindannyian együtt voltunk, villamosra szálltunk és a Hűvösvölgyig meg sem álltunk. Egy kisebb gyalogtúrával elérkeztünk a Nagy-rétre. Pár percig gyönyörködtünk a háborítatlan természetben és nagyokat szippantottunk a friss levegőből.
Hamarosan megtudtuk osztályfőnökünktől, hogyan kell csapatokat alkotni és milyen feladatok várnak ránk. Jó érzés volt, hogy a számomra ?ismeretlen? gyerekekkel is könnyen együtt tudtam dolgozni. Hozzám az ügyességi feladatok álltak a közel, mert szeretek sportolni. Az előadást már sokkal nehezebb volt összeállítani, de végül sikerült megegyeznünk. Ezt követte a versírás, amit Andi nélkül nem tudtunk volna megoldani. A játékos feladatok során sokat nevettünk, kezdtük megismerni egymást.
Utunkat a Gyermekvasúttal folytattuk a kupola formájú János-hegyig, mely529 méteres magasságával Budapest legmagasabb pontja. Itt felkerestük a hegyvidék és Budapest egyik legszembetűnőbb épületét, a több mint 100 éves Erzsébet kilátót. A torony 23-méter magas, kerek alapformájú, teraszos elrendezésű, melynek tetejére 101 fokból álló csigalépcső vezet fel. Innen gyönyörű körpanoráma nyílt, nemcsak a főváros látványosságaira, hanem még messzebb is.
Zugligetbe Libegővel utaztunk tovább. Lefele káprázatos kilátás nyílt a Hármashatár-hegy vonulatára a Pilis-hegység csúcsaira, a budai és pesti városrészek makettszerű házaira. Míg felső szakasza a János-hegy meredek lejtőinek erdőjében, alsó szakasza a zugligeti villanegyed utcái és kertjei fölött haladt.
Hazafele megbeszéltük a nap eseményei és kíváncsian vártuk a csapatmunka eredményét. Mi a 2. helyen végeztünk, ezért pilóta tallér lett a jutalmunk.
Visszagondolva a kirándulásra, nagyon jól éreztem magam. Örülök, hogy jobban megismertem a csapatom tagjait. Annát, aki mindig segítőkész. Rajmit, aki jobban érti a viccet mint bárki más. H.Bencét, akinek a csapatmunka gyerekjáték. Andit, akinek a versírás sem okoz gondot. É.Marcit, aki szakszerű és mindig pontosan fogalmaz,és Marcsit , akinek még gyakorolnia kell a talicskázást.
Köszönjük ezt az élményekkel teli szép napot, izgatottan várjuk a következő kirándulást.

Készítette: Szabó Dóra

[nggallery id=30]