10. a kirándulás

A 2012/2013-as 10.a osztály idén Visegrádot választotta úti célul. A kirándulást Müller Janka tanárnő, és Markovics László tanár úr vezette.
A Nyugati pályaudvarról indultuk a 11.c kíséretével. Ők azonban Vácnál leszálltak. Így a 10.a zakatolt tovább. Az út nagyon jól eltelt, hamarabb értünk oda, mint gondoltuk.
Érkezés után máris célba vettük a kompot. Míg vártunk a hajóra, hogy addig se unatkozzunk kacsázásba fogott az egész osztály, több-kevesebb sikerrel. A végén már egyre nagyobb szikladarabok repkedtek a Duna vízébe. Aztán megjött a komp és mindenki abbahagyta a dobálózást. Miután kikötött a hajó, máris célba vettük a Fellegvárat. Azt kell mondanom, hogy távolról alacsonyabbnak tűnik az a hegy, de megéri felmászni, hiszen szenzációs a kilátás onnan fentről. Mikor felértünk csak az osztály egy része vonult be a múzeumi részlegbe. A maradék kint maradt és nézelődött.
Miután kijöttek a várból, az osztály nagy része elkezdte kipróbálni az ott kiállított fegyvereket: Íjat, számszeríjat, és a dobófegyvereket. Ezeket elég nagy sikert arattak. Már csak a nap fénypontja következett: a Bobozás! Mindenki izgatottan hagyta el a Fellegvárat, alig vártuk már, hogy odaérjünk. Pár perc séta és már ott is voltunk. Két óránk volt arra, hogy kicsúszkáljuk magunkat. Ez, is mint a vonatút nagyon hamar elrepült. Alig akartuk otthagyni, de muszáj volt, mert el kellett érni a vonatot. Nem találtunk utat lefelé, ezért vissza kellett menni a várhoz, hogy onnan le tudjunk jutni a városba. A kompra ismét várni kellet, így megint el kellet ütni az időt egy kis kacsázással. Voltak bátrabb gyerekek, akik lemerték venni a cipőjüket, zoknijukat és belemártóztak a vízbe. Majd felszálltunk a szállítóeszközre. A Tanárnő már jelezte, hogy 5 percünk van, leszállni a kompról és elérni a vonatot. Így hát a kikötés után futottunk a vonathoz.
Sikeresen elértük a vonatot és időben visszaértünk a Nyugati pályaudvarra. Onnan mindenki egyedül ment haza.
Röviden összefoglalva, szerintem nagyon jól sikerült ez a kis kiruccanás. A többiek szerint is megérte elmenni. A kirándulásnak köszönhetően még jobban meg tudtuk egymást ismerni, így egy év után!

Rákóczi Ferenc