A versek ünnepe -2016. április 11.

 

2016. április 11. – ahogy sok iskolában Budapesten és vidéken, nálunk, a Corvinban is az egész nap a versünnep jegyében telt el.

Három különböző program – két élménybeszámoló –két   tanulótól.

 

 

A nagy közös versmondás

A magyar költészet napját Magyarországon 1964 óta József Attila születésnapján, április 11-én ünneplik. Ebből az alkalomból iskolánk is minden évben különböző programokat szervez számunkra, hogy méltó tisztelettel ünnepeljünk. Immár tradícióvá vált, hogy a délelőtt folyamán minden osztály közösen mond verset a kosárpályán.

Idén, Bernáth Roland, 13.c osztályos tanuló volt a szószóló. Először elszavalta nekünk mind a két verset (William Wordsworth: Aranyliliomok és Robert Frost: Tavaszi szél), majd lassan, sorról-sorra haladtunk végig a különböző részleteken.

A közös szavalás minden évben jó hangulatot varázsol számunkra, és kis időre kiszakadhatunk a megszokott iskolai menetből. Ennek köszönhetően élvezhetjük az irodalom egyik fontos szerepét életünkben, a szórakozást.

 

                                                                                         Kenderesi Emese 13. c

 

Szavalóverseny

Iskolánk ebben az évben is megrendezte a mostanra már hagyománnyá vált versmondó versenyét. A 2016.04.11-én megrendezésre került „megmérettetésen” több évfolyam és osztály is részt vett. Összesen 15 szavaló készült bemutatni a versmondásra való készségét több-kevesebb sikerrel.

A rendezvényt a szokásoktól eltérően egy zenés produkció nyitotta, ami egy kezdeti kellemes hangulatot adott.

A zsűriben több szaktanár is jelen volt, köztük az igazgató úr, az igazgatóhelyettes asszony és egy diáktársunk is.

A téma adott volt, hiszen Faludy György születésének105. évfordulója alkalmából a verselőknek egy híres fordító egyik műfordítását kellett előadniuk.

Színes volt a felhozatal, voltak vidámabb, bohókásabb és voltak komolyabb hangvételű versek is.

A hangulat jó volt, a zsűri a lehető legigazságosabban döntött és mindenkinek résztvevőnek lehetősége nyílt arra, hogy felfedezze, miben kell még fejlődnie, illetve hogy mik az erősségei a szavalás művészetének terén.

A helyezettek:

1. Danis Viola 11.d


2. Keller Réka   9.a


3. Ézsiás Eszter 10.c

 

                                                                   Deim Eszter 11.d

 



Végezetül olvassátok el a közös versmondás nyitó szövegét  és a versszövegeket!

"Corvinosok! Kedves Tanárok, Diákok!

 

Április 11-e van, József Attila születésnapján hagyományosan a költészetet, a verseket is köszöntjük minden évben.

Iskolánkban az idei tanévben már negyedszer szólítunk meg minden diákot, tanárt és iskolai dolgozót azzal a céllal, hogy folytassuk a „nagy versmondást”, ünnepeljük mi is a költészetet azzal, hogy közösen szavalunk.

Bizonyára sokan tudják, tudjátok, hogy a 2016-os évben ünnepeljük születése 105. évfordulóját Faludy Györgynek, a sokáig méltatlanul háttérbe szorított, kegyetlen sorsot magáénak tudó költőnknek, akinek páratlan verseket és versfordításokat köszönhetünk. Kiváló műveltsége révén a görög lírikusoktól elkezdve a XX. századi költőkön keresztül több ezernyi fordítása ismert, melyek közül talán Francois Villon költeményeinek sajátos faludys hangú fordításai miatt ismerjük és szeretjük leginkább.

Erre az alkalomra is két versfordítást választottunk, hangulatában mindkettő a tavaszt idézi föl. Az első verset WILLIAM WORDSWORTH -nek, a másodikat ROBERT FROST -nak köszönhetjük.

Először én szavalom el a verseket, hallgassátok figyelmesen! Utána pedig soronként, részenként mondom majd, és akkor ismételjétek valamennyien hasonlóan ahhoz, ahogy az előző években is tettük, tettétek.

Ünnepeljük együtt a költészetet! Jó versmondást, maradandó élményt mindenkinek!

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

WILLIAM WORDSWORTH (1770–1850)

Aranyliliomok

 

Mint felhő völgy és domb felett,

magányosan ballagtam én,

mikor hirtelen egy sereg

aranyliliom tűnt elém:

a tóparton, nagy fák alatt

járták a szélben táncukat.

S mint a Tejút sok csillaga,

mely összebújva reszket, ég

s szikrázik – úgy övezte a

sok-sok virág e partszegélyt:

csupa táncos virágkehely,

tán tízezer, tán százezer.

Táncolt a fodros tó vize,

de szebben táncolt a virág;

költőt nem vidít semmi se

úgy, mint ily nyájas társaság,

bár nem tudtam még, hogy mi mély

emlékem lesz ez ünnepély:

mert ahányszor fekhelyemen

tűnődöm éjjel, egyedül,

a bájos látvány hunyt szemem

előtt még egyszer felmerül,

s akkor lelkem a százezer

tűzliliommal táncra kel.

ROBERT FROST (1874–1963)

Tavaszi szél

 

Jöjj, déli szél és hozz esőt,

s pintyőkét, vígan repdesőt;

hadd gőzöljön a hóhegy;

a rügynek súgd meg: jó lesz

öltözni szép tarkába;

jöhet a rét barnája;

és ablakomon ne feledd

megolvasztani a jeget,

576

ne maradjon, csak a keret,

s benne a remetekereszt;

szobámba ronts be, nézegesd

és rángasd le a képeket;

fújd el noteszem s minden

kéziratot alatta,

költőjüket pediglen

kergesd ki a szabadba."