Mátyás király udvarában…
Idén is megrendezésre került a tanév utolsó olyan programja, amelyet iskolánk kifejezetten kilencedikes apródjainak szervez minden évben, a Mátyás-vetélkedő. Az idei évben különösen sok csapatot küldtek az osztályok, szám szerint hetet. Az osztályokat képviselő csapatok a hagyományos megpróbáltatásokon mérettethették meg magukat. Ilyen mókás feladatok voltak például az eszperente vers írása, a kvíz vagy a minden évben a legnagyobb sikernek örvendő színi előadás. Ez idén sem volt másképp, ami nem is csoda, mivel a produkciók ötletesek, szórakoztatóak és változatosak voltak. A téma idén is Mátyás-legendák feldolgozása volt, és szerencsére 7 érdekes történetet láthattunk 7 egészen érdekes és ötletes feldolgozásban. A feladatok nem voltak könnyűek, mindenesetre az apródok a gólyarendezvények során újra bebizonyították, hogy valóban megállják a helyüket Mátyás udvarában. Ahogy a hagyomány tartja, ajándékokat is hoztak király-uruknak. Valamely csapat üvegfestéssel, volt, akik szőtt fali dísszel, és többen is rajzzal örvendeztették meg királyukat. A tavalyi évhez hasonlóan a verseny szervezéséről és zökkenőmentes lebonyolításáról Hanákné Varró Anett gondoskodott. Idén sem maradt segítők nélkül, ugyanis négy, már tapasztalt, apród támogatta, név szerint Csepregi Mónika, Meszlényi Kira, Németh Dániel a 10. B osztályból és jómagam Kompolti János Ádám a 12. C osztályból. Azt, hogy melyik csapatnak hogyan sikerült venni az akadályokat, egy hat tagú zsűri bírálta el, név szerint: dr. Sándor László igazgató úr, Boros Tamás igazgató-helyettes úr, Lendvainé Kovács Erika, Herczeg Nándor, Török Ljudmila és Horváth Józsefné Marika néni voltak.
A próbatétel-sorozat végén csak egy csapat kerülhetett ki győztesként, amely nem más lett mint a 9. B osztály kék csapata. Minden résztvevő kapott egy emléklapot és egy tábla csokoládét, az első három helyezett csapat tagjai pedig oklevélben, csokoládéban és könyvjutalomban is részesültek.
Mindenesetre a rendezvényről mindenki, tanár, diák, szervező és résztvevő is jó hangulatban távozott, és talán mondani sem kell, hogy az apródok által biztosított süteményekből idén sem maradtak morzsák sem…
Kompolti János Ádám 12. C
[nggallery id=58]
Iskolánk 12.a osztálya 2014. március 12-15. között a Határtalanul! program keretében délvidéki osztálykirándulásra indul.
555 km-t teszünk meg Corvin Mátyás nyomában.
Kedves látogató, gyere és virtuálisan kövess bennünket
az itt megnyíló honlapunkon!
A fantasztikusnak ígérkező történelmi túrán ellátogatunk Zomborba, Topolyára, Tóthfaluba, Zentára, Péterváradra, Nándorfehérvárra, Szabadkára és Szegedre.
A honlapon látható, hogy előzetes kutatómunkánk során igyekeztünk feltárni az érintett települések Mátyás királlyal kapcsolatos történelmi vonatkozásait is.
Élményeinkről folyamatosan beszámolunk honlap a Blog és Facebook menüpontjában.
Célunk, hogy történelmi, földrajzi ismereteink bővüljenek, és baráti kapcsolatokat alakítsunk ki partneriskolánk, a zentai Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium és Kollégium Tóthfaluba kihelyezett sporttagozatának a Nyers István Akadémiának diákjaival,
akiket 2014. február 23-26. között vendégül látunk iskolánkban, és kalauzoljuk őket kirándulásukon.
De miért éppen Mátyás király, és miért 555 km?
Iskolánk névadója Corvin Mátyás, akit 555 éve a Duna jegén kiáltottak királlyá.
Iskolánk Budapest XVI. kerületében Mátyásföldön található a Mátyás király téren.
Hagyományaink közé tartozik a kilencedikesek apródavatása,
melyet apródvetélkedő és egy Mátyás monda színrevitele előz meg.
Februárban kerül megrendezésre a Mátyás-vetélkedő és a szobor megkoszorúzása.
Érdekes, hogy a legtávolabbi városig, Nándorfehérvárig a tervezett út éppen 555 km.
A kiránduláson iskolánkból 30 diák vesz részt.
Corvin sítábor - Gerlitzen
Buszunk hajnalban indult és megkezdődött 7 órás utunk. Délután 4 kor megérkeztünk Gerlitzenbe, elfoglaltuk szállásunk. Aznap már nem volt lehetőségünk siklani, helyette gyönyörködhettünk a csodás téli tájban és összebarátkoztunk iskolatársainkkal. Bár a szálláson nem sok időt töltöttünk, ennek ellenére jó hely volt. Másnap a reggelit követően síruhát húztunk és a felvonó segítségével feljutottunk a hegyre. Bár ritkán pillanthattuk meg a Nap sugarait a vastag felhők miatt, és néha sűrű köd is nehezítette a dolgunkat, de csodás időnk volt. A hegycsúcsról gyönyörű panoráma tárult elénk, de mi keveset gyönyörködtünk benne. Siettünk a pályákhoz. A számtalan pálya miatt hamar úrrá lett rajtunk a bőség zavara. Igaz nem tarthatott sokáig, hiszen néhány perc múlva már siklottunk is lefelé. Bár volt lehetőségünk síoktatót kérni, senki nem vette igénybe a szolgáltatásaikat hála a minket mindenben segítő tanároknak. A kezdők már a harmadik napra eleget tanultak tőlük hogy magabiztosan és gyorsan síelhessenek. Szívünk szerint egész nap a pályákon lettünk volna, de muszáj volt egy rövid ebédszünetet tartanunk a helyi Hütték (éttermek) egyikében. Ezek bármelyikében elfogyaszthattunk egy finom ebédet körül belül 10€-ért. Ha valaki itt jár, mindenképpen kóstolja meg a Germknödelt (gőzgombóc), ami a helyi kulináris különlegességek közül talán a legfinomabb. Ezután 16:00 óráig élvezhettük még a síelés örömeit, mivel utána leálltak a felvonók. Fájó szívvel és kissé fáradtan visszaindultunk a szállásra. Itt egy forró zuhany és egy gyors átöltözés után finom vacsora várt minket. A vacsora után a szállásunkhoz tartozó bárban töltöttük az időt. A pultos kissé szúrós szemmel nézett ránk mikor rájött, hogy nem fogunk semmit fogyasztani és csupán beszélgetni, társasozni, kártyázni és csocsózni jártunk oda. Este fáradtan tértünk ágyainkba és másnap vidáman kezdtük újra az egészet. Öt napot és hat éjszakát töltöttünk itt, de mi csupán egynek éreztük. Az utolsó napon összepakoltunk és még búcsúzóul lecsúsztunk kedvenc pályáinkon. Kissé szomorúan tekintettünk vissza a hófödte hegyekre a busz ablakából, de örültünk, hogy ott lehettünk. Már most várjuk a következő tábort.
Énekes Márton 10. c
[nggallery id=53]
Az opera nagykövete
Pitti Katalin a Magyar Állami Operaház pályázatán nyerte el Az opera nagykövete címet, melynek birtokában általános és középiskolások szívéhez szeretné közelebb vinni a műfajt. Elsőre 150 iskola jelentkezett, ősz óta mintegy 47 iskolában járt, beleértve a miénket is. 2014. február 24-én a néhány Corvinos diák vehetett részt egy rendhagyó énekórán, ahol a híres operaénekes, Pitti Katalin állt a katedrán.
A művésznő szenvedélyesen mesélt a zenéről, és hogy érdekessé tegye az órát, saját tapasztalatokkal is tarkította beszédét. Számos történetet hallhattunk a kezdetekről, a fényes siker korszakáról, pályatársakról, kollégákról. A diákok és tanárok megismerkedhettek a zene – főként az opera – világával egészen a kezdetektől, és együtt meditálhattak - mint a buddhisták - a művésznővel, aki ezáltal bizonyította be, hogy mindenkinek van hangja – és mindenkinek egyedi. Továbbá bebizonyította, a zene az, amely mindenkit elsőre megérint, valamint a hangunk az a hangszer, amely nem hasonlítható semmihez, s ezért pont olyan egyedi, a legszebb hangszer. Legfontosabb üzenete hozzánk mégis az volt, hogy ha bármilyen tehetség van bennünk, ki kell használnunk, élnünk kell vele életünk során.
Igaz, Pitti Katalin élőben nem énekelt, elhozta nekünk a fellépéseit, melyekbe a kivetítőn keresztül bepillantást nyerhettünk. Még így is fantasztikus élmény volt hallgatni, egyszerre volt megható és lenyűgöző egykori előadásainak részleteit csodálni. Az egyes operarészletek előtt a művésznő elmesélte az adott jelenethez, darabhoz fűződő kapcsolatát. Ajándékkal köszönte meg a meleg fogadtatást. Az általa tartott másfél óra során közelebb kerülhetünk ezúton az életéhez, az operához, a zenéhez.
Melczner Kinga Zsuzsanna és
Vankó József Dávid 11.c
[nggallery id=59]
[nggallery id=56]
[nggallery id=54]
![About [span]me[/span]](https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgd7iCUUMKWFQ3U7iYH8KD_t2PIQmC0ZrHWGz9tzPKWGB6-S_SbQgihWoOd3u5ktENsGTcWReGUmYR_9C4dgls9YVSz0FNF7Hf0YLAOUBRzPuEocDsndT2Geg5u_6rRqs8FwR9IGvYuyK4/w598-h290-no/)
